A titok.
gretuu 2008.05.19. 18:55
első fejezet.
Szeptember 13, csütörtök délután 14: 35 – Panzió
Nem sok vendég volt azon a napon…. persze a törzsvendégek alap,hogy ott lapultak a pultnál,vagy az ablak melletti asztaloknál. Mike az ablak mellett ült,és egy kólát iszogatott. Épp akkor érkezett oda Brigitte a pultos lány egy tálcával a kezébe.
Brigitte: Mi a helyzet Mike? – és leül mellé egy székre,majd kifelé néz az ablakon- nem semmi ez a nap…..
Mike: Mondhatnám ugyanezt…. elvan intézve jövőre Európa,hallod kurvajó meló lesz.
Brigitte: Sikerült? Jesszus,mégis hogy? Nem azt mondtad múltkor,hogy kezded feladni,hogy eljuss oda,és….
Mike: De igen. De azóta változott minden. Apám támogatja a tervemet,amíg anyám késztetést érez arra,hogy mindenbe beleszóljon,de megmondtam neki,hogy 18 elmúltam,nehogymár ő mondja meg mikor megyek és hova…. mégis…. na,és akkor én meg ugye szépen tervezgettem,és végülis ha minden jól megy keret meg lesz, a többi meg már csak rajtam múlik. Ez életem legszebb napja….
Brigitte: Az kicsit durva volt,hogy így megmondtad neki,de te dolgod. –majd beállít egy kisebb banda, szintén a végzősök közül páran,majd rögtön nagy hangzavar támad- Én is elmehetnék már valahova,nem birom ezt a nyomort itt.
Egyik fiú: Egy sört kérnék cica!
Brigitte és Mike mindketten a hangoskodó társaságot nézik,majd Brigitte félrehúzza a száját:
Brigitte: De azt hiszem nem is akarom sokáig…. – ezzel visszamegy a pulthoz, Mike pedig feláll lerakja az asztalra a 200ast.
Mike: Majd holnap beugrok,ha más nem… és beszélünk még,amúgy is akarok még veled.Na csá. – szól oda Brigittnek, és ezzel távozik. Ez is de sietős mostanság…. –gondolja Brigitte, majd kiviszi azt a pár darab sört a társaságnak.
Még aznap,suliba.
Ginger és Jesse jönnek lefelé a lépcsőn, pont nem rég volt vége a 7. órájuknak.
Jesse: Bazdmeg, most jutott eszembe,hogy holnapra megígértem Miának,hogy lemegyek hozzá….. vagyis estefelé….. de kedvem az kurvára nincs….
Ginger: Én úgyis hiába kérdezem,hogy minek vagy még vele, te komoly érzelmeket szeretnél, de ő meg csak baszni akar,a vak is látja…..
Jesse: Jól van már, mit ütöd bele mindenbe az orrodat…?!
Ginger: Ooooké,csak vélemény volt,de nem számít. Ha ennyire fáj az igazság,de mindegy.-ezzel balra kanyarodik és a kijárat felé igyekezik.
Jesse: Csigavér Ginger, csak ideges vagyok.
Ginger: Te mindig ideges vagy hallod. – és Jesse-re néz,majd vigyorogni kezd – Idegbeteg állat.
Jesse: Ne kötözködj megint,mert nagyon megbánod. – figyelmezteti Gingert vigyorogva.
Ginger: Óóó mert te már…. – kezd el nevetni.Majd kisétál az ajtón.
Jesse: Hé várj már meg! –rohan Ginger után – amúgy arra nem gondoltál,hogy beszélned kellene Corey-val? Nagyon kész van mostanság,úgy néz ki.
Ginger: Bazdmeg,mi vagyok én?! Már nem azért,beszélek vele,de ilyen ügyeket mért mindig mindenki csak rám tud bízni?
Jesse: Nem igaz,hogy mindenki. Amúgy meg megbíznak benned kicsim,nem vetted még észre?
Ginger: De igen,csak van elég bajom,nem hogy még másokét is magamra vegyem….
Jesse: Szóval nem akarsz Coreyval beszélni? Ha akarod én…
Ginger: Nem Coreyról van szó,hanem … mindegy,hagyjuk. A mai nap akármibe belekezdek mindig kihozom mindenkiből az idegbeteget.
Jesse: Na azért a mindenkivel túlzol bogaram,nem gondolod?
Ginger: Pfff, van pofád … ? –röhögi el magát a lány, majd megcsörren a telefonja. – Brigitte az. Sose szokott hívni,most ugyan mér….? – majd felveszi.
Jesse: Talán nem fizettél.
Ginger: Fogd már be,mindig fizetek,te állat!
Jesse: Csigavér,csak poén volt… - mondja röhögve
Brigitte: Öö Ginger… nem azért hívtalak.
Ginger: Ja bocs,én meg nem neked mondtam. – húzza el a száját a lány,majd Jesse-re néz.- csak egyeseknek nincs jobb dolguk,mint felhúzni. Jesse már mondani akart valamit,de Ginger befogta a száját.
Brigitte: Ja értem. Amúgy csak azért hívtalak mert Corey itt van bent a panzióba, téged vár negyed 3 óta,azt mondta megbeszéltétek…
Ginger: Jesszus el is felejtettem…. Oké,mond meg neki,hogy 10 perc maximum és ott leszek,de várjon meg!
Brigitte: Oksi, mondom. Siess. Szia. –ezzel Ginger leteszi a telefont,majd elrohan.
Jesse: Hová mész te lány?
Ginger: Bocsi,sietnem kell,majd holnap beszélünk. – és felszállt az épp akkor érkező buszra sietve.
Délután 14: 51,park
Mera és Gerard, és Sam üldögélt ott hármasban. Beszélgettek.
Gerard: Honnan a faszomból tudjátok,hogy Angela AIDS-es?! Elvetemült állatok vagytok,bazdmeg mit kavartok itt fölöslegesen szart? Nincs elég dolgokat,vagy mi van?! – majd a tóra néz,idegesen, ezernyi gondolat cikázik a fejében.
Mera: Onnan drágaságom,hogy ő maga mondta! Talán hazudik? Tudod ki hazudik ilyen életbevágó dolgokkal…. És ahelyett,hogy itt szidnál mindenkit,meg bazdmegoznál, néznél magadra mekkora gyökér vagy,hogy mindenkit csak átbaszni tudsz….
Sam: Gyerekek,fejezzétek már be a vitát. Mégis mi értelme van annak,hogy lerohanjátok egymást?! – és mindkettőjük fejére ráteszi a kezét,hogy megsimogassa,de Gerard rászól:
Gerard: vedd már le rólam a mancsod. oké? most inkább találjunk ki valamit….
Mera: Tudod ki fog itt neked találgatni. Álmodik a nyomor,hogy mi majd szépen kihúzunk a csávából…. komolyan mondom példát vehetnél Samról,ő nem egyfolytába minden héten mással kúrogat…..
Sam: Messze nem,öregem.
Gerard: Mondd már meg szivem,neked mi a problémád?! Na és ha mégis AIDSes akkor mért te vagy a legjobban kiakadva?
Sam: Gondolkozhatnál. Talán nem feküdtetek le egyszer? Vagy rosszul informáltak? – néz rá Gerardra, aki Merára néz.
Gerard: De… de igen. De egyáltalán nem biztos,hogy AIDSes a kiscsaj,nyugi már. Mi van ha nincs is semmi egyáltalán? Fölösleges a hiszti,nem gondolod? Egy kis semmiség miatt.
Mera: Óó a faszomba semmiség,neked minden semmiség…. Az előző barátnőddel Coreyval is lefeküdtél vagy nem? Mert te már ezekre büszke vagy mi….
Gerard: Na jó Mera, én nem nézem itt tovább az elkínzott pofádat,megyek haza,alszok egyet, azt leszarom az egészet. Se te,se Corey se érdekel. Se a többi kiscsaj… -éppen menne el,de mihelyt kiejtette,hogy „többi kiscsaj” megáll,és visszafordul. – Mera.. ne értsd félre…..
Sam: Na gyerekek lelépek,látom itt rám nincs szükség. Gerard te meg legalább hazudni tanulj meg….. na pás. –ezzel ott hagyja őket,és elhúz.
Mera: ….. Mi az,hogy többi kiscsaj? Bazdmeg… mi az,hogy többi kiscsaj?! 3 hónap alatt hány csajjal feküdtél te le?!
Gerard: Négy….
Mera: Négy…aha szép. Szóval megfertőztél engem is,Coreyt is, és még pluszba két csajt…. legalább tudnál vigyázni,de ááá . 5 éves kisgyerek vagy…. – majd tiszta könnyes szemmel fogta magát és elrohant Sam után.
Gerard csak állt ott tétlenül,nem tudta mit tegyen, de hogy Angelával beszélnie kell,abba biztos volt. Levette a szemét Meráról,majd megfordult és lassan bandukolva indult el az állomás felé.
„Sam váárj!” – Hallja a kiáltozást Sam,majd hátranéz, és látja,hogy Mera fut utána.
Sam: Hogy tudsz ekkora vadbarommal barátkozni? Egyáltalán összejönni vele?
Mera: Ha most csak ennyit tudsz mondani,akkor inkább haza is megyek,nincs kedvem ehhez. Amúgy meg ismersz. Minden szart félreismerek. – erre elkezd szemerkélni az eső.
Sam: Oké, oké bocs. Elég szar a hézag….
A szemerkélésből szinte már zuhogás lett. De Sam és Mera ettől függetlenül ugyanúgy sétáltak tovább,mit sem törődve azzal,hogy csurom vizesek lesznek…
Mera: Az. De inkább ne is beszéljünk róla. Tényleg jobb lesz ha hazamegyek,és lefekszek aludni,vagy valami…aztán majd csak jobban leszek,nem akarok erre gondolni.
Sam: Ahogy gondolod. Én viszont beugrok a panzióba….
Mera: Akkor inkább megyek veled. – majd rá néz Samra,és mennek tovább.
Folytatása következik.
|